huszita háború, 1419. júl. 30.-1436.: vallásháború Közép-Európában. - →Hus 1415. VII. 6-i kivégzése után 1416. V. 30: megégették tanítványát, →Prágai Jeromost is. A cseh főurak gyűlése tiltakozott a →konstanzi zsinatnál a kivégzés ellen, vallási ügyekben a prágai egy-et nyilvánította döntnöknek, s a zsin. tilalma ellenére Cseho-ban világiak számára is bevezette a kehellyel és kenyérrel való (két szín alatti) áldozást. Prágából kiűzték a kat. papokat; a falusi cseh papok az egyh. adófizetés megtagadására, a ném. nemesség és Zsigmond cs. (ur. 1413-37, m. kir-ként 1387-1437; cseh kir-ként 1436-37) ellen bujtogattak, akit testvérbátyja, Vencel 1419. VIII. 16-i halála után megilletett volna a cseh trón, de akkor nem választották meg. 1419. VII. 30: Prágában kirobbant a szegények fölkelése, kirabolták és fölgyújtották a tp-okat, nemesi házakat, ktorokat. Pilzenben Václáv Koranda (†1423) pap vezetésével lázadtak föl, aki a huszita prédikátorok által meghirdetett „hegyi zarándoklat” révén Tábor hegyén 42 ezer parasztot gyűjtött össze, hogy „karddal védje meg az igazságot”. Megalapították és szinte bevehetetlen erőddé építették ki Tábor hegyét. Táboritáknak nevezett lakói vagyonközösséget akartak létrehozni, ezért a beköltözőktől megkövetelték, hogy értékeiket közös hordókba rakják közös használatra. Megalakították a harctéren dolgozók és az otthon dolgozók közösségét; katonai vezetőjük a vagyontalan cseh lovag, Jan Žiška (1378-1424). - A kelyheseknek nevezett mérsékelt irányzatot a prágai egy. mesterei vezették, akik céljaikat (az egyh. birtokainak elkobzását, a világiak két szín alatti áldozását, az idegenek cseho-i birtok- és állásszerzési tilalmát) a →négy prágai cikkelyben foglalták össze. 1419. IX: Prágában egyesült a két irányzat. A kelyhesek tárgyalni kezdtek Zsigmonddal, aki Vencel halála után távozott Prágából. A cseh és ném. főurak, főpapok, patriciusok Kuttenberg központtal szervezkedtek. 1419. XII: Žiška Pilzen mellett visszavert egy hevenyészett támadást, a pápa keresztes háborút hirdetett a husziták ellen. A közel 100 ezer főnyi, többségében ném. keresztes élén Zsigmond állt. 1420. IV. 3: Prága városa a szegények nyomására csatlakozott a táboritákhoz. VII. 14: a Vitkov-hegyen a Žiška vezette husziták szétverték a keresztes hadat, de a táboriták elhagyták Prágát. XI. 1: Pankrácnál győzték le Zsigmond seregét. XI. 10: Prachatitz bevételekor lakóit cséphadarókkal agyonverték v. elűzték. 1421. III. 16: a ném-ek lakta Kommotau ffi lakóit (a temetéshez szükséges 30 fő kivételével) agyonütötték, a nőket és gyermekeket a táborita nők ruhájuktól megfosztva elégették. Berau lakóit hasonlóan végezték ki, Csehbrod, Jaromir, Trautenau ellenálló városokat lerombolták, több száz lakójukat megégették v. vízbe fojtották, az elfogott kat. papokat és szerz-eket Žiška parancsára mint az „isteni törvény ellenségeit” kivétel nélkül máglyára hurcolták, a tp-okat, ktorokat kivétel nélkül kirabolták és fölgyújtották. 1421: megalakították Tauz/Domazlice, Horazdovice, Klatovy, Pisek, Prachatitz, Susice, Tábor táborita városszöv-ét. Žiška, akit ekkor a husziták katonai vezérüknek ismertek el, leszámolt az „őskeresztény” csoporttal; vezetőjüket, Martineket kivégeztette. Megalakult a Prága vezette városszöv. is, mely a časlavi ogy. 20 tagú régenstanácsára ruházta az uralkodói hatalmat. - A keresztesek újabb támadása is sikertelen maradt, 1422. I. 8: Németbrodnál verték szét a kereszteseket, a város utána 7 é. lakatlan maradt. A husziták betörtek Morvao-ba és Alsó-Au-ba. - Žiška új hadviselési módszert alkalmazott: gyalogságát szekereken szállította, a szekerekre, melyeket egymáshoz láncoltatott, könnyű ágyúkat szereltetett. A szekerek közötti űrt deszkákkal töltötték ki, melyek összessége a lovagi hadviselésben bevehetetlen erődöt alkotott, s védelmükben nők is részt vettek. Žiška seregének külön szervezeti szabályzatot írt, melyeket szigorúan betartatták, így a huszitáké volt a korszak legfegyelmezettebb hadserege. -

Ebben az időben a husziták már megkülönböztethető irányzatokra bomlottak: 1. a mérsékelt (kelyhes) prágai szöv-re; 2. a K-Cseho-ban új Tábort alapító Žiška-féle testvériségre, 3. a harcos táboritákra. Prágában a kelyhesek leszámoltak a táboritákkal, 1422. III. 9: megölték vezérüket és híveit. IX: Prága mellett a mérsékeltek által a cseh trónra hívott lengy. Korybutovics Zsigmond legyőzte a táboritákat. 1423. IV. 20: Žiška serege a horeci csatában visszaverte a 3. keresztes támadást, 1424. VI. 7: a malesovi csatában legyőzte a kelyheseket, helyreállította a husziták egységét. X. 11: Pržibislav várának ostroma közben Žiška pestisben meghalt; a husziták új vezérévé egy prágai cseh patricius szerz. teol. fiát, Holý Prokopot (1380 k.-1434) választották. 1426. VI. 16: Aussig (Ústi nad Labem) mellett a kereszteseket legyőző husziták megerősítették a táboriták szöv-ét, akiket a Žiška-testvériség tagjai, az „árvák” Prokupek (Kis Prokop) (†1434) vezetésével támogattak. 1427: a keresztesek újabb veresége után Holý Prokop bevonult Prágába, 1430: „nemes célú hadjáratokat” vezetett Szilézia, Morvao., Mo. és Szászo. ellen, melyek hozzájárultak a huszita tanok eu. elterjesztéséhez. 1431. VIII. 14: Taus (Domazlice) melletti győzelmük után a konstanzi zsin. engedményekre kényszerült, 1422: az égeri (chebi) egyezmény nyilvános hitvitát engedélyezett. A bázeli vita 1431: megbontotta a husziták egységét. A megerősödő kelyhesek (a kehellyel való áldozást az Egyh. a →prágai kompaktákban 1433. XI. 30: elfogadta) tárgyalni kezdtek Zsigmonddal, 1434. V. 30: Csehbrodnál (Böhmisch Brod) a kelyhesek legyőzték a táboritákat; a csatában, melyben nem ejtettek foglyokat, mindkét Prokop elesett. 1436. I: Székesfehérvárt Zsigmond megegyezett a cseh r-ek követeivel, megerősítette a prágai kompaktákat, közkegyelmet hirdetett, a r-ek meghívták a cseh trónra (bár 1420. VII. 28: már cseh kir-lyá koronázták). Zsigmond VIII. 23: bevonult Prágába. 1437: a mérsékelt táboriták is megegyeztek vele, Tábor szabad kir. városi rangot kapott, de az „árvák” vezette város még 1452-ig tartotta magát. 88

Huber II:396. - Palacký 1984.